Gyógynövények
a bőrbetegségek kezelésében
Legnagyobb szervünk, a bőrünk
normális fiziológiai állapotának fenntartásában, valamint az azt
érő sérülések, fertőzések és a különböző okokra
visszavezethető betegségek kezelésében nélkülözhetetlenek a
gyógynövények és a belőlük előállított készítmények. Ezt a megállapítást erősíti
az a tény, hogy az európai és a hazai „gyógynövénypiac” mintegy 8–10%-át
teszik ki a különféle bőrbetegségek kezelésére külsőleg használt
gyógynövények és növényi készítmények.
 
Ezek mellett azonban érdemes
szólni arról is, hogy egyre nagyobb jelentőségűek a gyógyhatású kozmetikumok
(angol nyelvű megfelelőik: cosmeceuticals, dermoceuticals, functional
cosmetics), illetve a bőrünk állapotára kedvezően ható étrend-kiegészítők is
(ezek angol megfelelője: nutricosmeceuticals). Az utóbb említett termékek
esetében az ismert és az összetételből várható kozmetikai és étrendi hatások
mellett a bőr öregedési folyamatát lassító, napégés ellen enyhe védelmet
nyújtó, bőrhalványító, a bőr egyes hiány betegségeinek kialakulását megelőző
vagy a bőr gyulladásos folyamatait mérséklő hatások is meg találhatók a
termékleírásokban. Ugyancsak a gyógynövények jelentőségét erősíti az, hogy
sokan az ún. esztétikai jellegű bőrelváltozásokkal (pl. pattanásos arcbőr,
kisebb érbántalmak) először nem bőrgyógyászhoz, hanem kozmetikushoz fordulnak
és szívesen használnak növényi vagy egyéb természetes eredetű, gyógyhatású
kozmetikumokat a bőrpanaszaik kezelésére.
A növényi (ható)anyagokat
tartalmazó (részben gyógyhatású) kozmetikumok bőrápolásban, kozmetikai és
egyéb jellegű bőrelváltozások kezelésében fokozódó jelentőségét támasztja alá
az, hogy az Európai Unió honlapján közzétett, a kozmetikai hatóanyagok
nemzetközi nevét (INCI) is magába foglaló táblázat mintegy 1000-féle (!)
növényt, növényi kivonatot, illó- és zsíros olajat, illetve hatóanyagot és ezek
hatásait tartalmazza. A táblázat egyes növényeinél, kivonatainál és
hatóanyagainál a kozmetikai tulajdonságok (hidratáló, bőrtápláló, bőrpuhító,
bőrvédő, bőrkondicionáló, bőrfertőtlenítő, ránctalanító stb.) mellett az
alábbi terápiás hatások is meg találhatók: összehúzó, emolliens, antioxidáns,
antimikrobiális és seborrhoea-ellenes. Az említett össze állításban felsorolt
növények, növényi kivonatok és hatóanyagok jelentős része jól is mert az
európai farmakognóziai és fitoterápiai szakirodalomból, és vannak köztük
olyanok is (jó példa erre az ázsiai gázló, a kamilla, a körömvirág vagy
a teafa), melyeknek hatását megfelelő tudományos bizonyítékokkal
támasztották alá és egyes bőrbetegségek (pl. akné, ekcéma) kezelésében
eredményesen alkalmaznak. Több gyógynövénynek, növényi drognak (pl.
aloe vera gél, teafaolaj, olívaolaj, karite vagy shea-vaj, argánolaj, vörös
fokföldi rekettye, homoktövis, szőlő) olyan jelentős a kozmetikai és
fitoterápiás célú alkalmazása, hogy belőlük széles körű használatot lehetővé
tevő termékcsaládokat fejlesztettek ki, sőt egyesek (pl. aloe,
teafaolaj, olívaolaj, karite, homoktövis) kutatására intézeteket,
nemzeti vagy nemzetközi társaságokat is létrehoztak.
A különféle bőrpanaszok és
betegségek (pl. száraz bőr, akné, ekcéma, dermatitisz, csalánkiütés, napégés,
nehezen gyógyuló seb, fekély, felfekvés, viszketés, rovarcsípés, gombás
köröm- és bőrbetegségek, pikkelysömör, vírusok okozta bőrbetegségek)
megelőzésében és kezelésében külsőleg, illetve belsőleg használatos természetes
anyagok köre igen tág (számuk meghaladja a 120-at). A szárított
gyógynövénydrogok mellett éppúgy megtalálhatók az illó- és zsíros olajok, a
különböző nyers gyümölcsök és zöldségek, gyümölcs- és zöldséglevek, a
gyógyhatású gombák és a különféle méhészeti termékek, mint a tengeri
szervezetekből és a különféle növényekből, illetve gombákból kinyert
hatóanyagok. A különféle gyógynövény-értékelő monográfiagyűjteményekben
mintegy 50-féle olyan növényi drog és kivonat, valamint növényi drogokból
kinyert hatóanyag található, melyeknél bőrbetegségre utaló indikációt adtak
meg. A fontosabb növényekre/növényi drogokra példaként említhető az aloe
vera gél, a mirrha, a kasvirágok, az orbáncfű, a lenmag, a kamillavirág, a
körömvirág, a virginiai varázsmogyoró, a teafa, a borsosmenta
olaj, a perubalzsam, a ligetszépe
magolaj vagy a görögszénamag.
A különböző
eredetű bőrbántalmak, tünetek és bőrbetegségek kezelésére a növényi
drogok, a gyógynövénykivonatot vagy hatóanyagot tartalmazó galenusi és
külsőlegesen alkalmazható gyógyszerek mellett széles körben alkalmazzák az
ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket, melyek száma
meghaladja a 30-at.
A gyógyszerként forgalomban
lévő készítmények közül az egyiknek a hatóanyaga a
gyulladáscsökkentő azulén, a másik készítmény növényi
összetevői pedig az allantoin (ez a fekete nadálytő
gyökerének egyik fontos hatóanyaga) és a vöröshagyma folyékony kivonata. Az
előbbit enyhe fokú égési sérülések, fagyások és bőrgyulladások kezelésére, az
utóbbit túlzott mértékű hegképződések és hegzsugorodások megakadályozására
ajánlják.
A gyógyhatású
készítményekben előforduló fontosabb növények, növényi drogok, vagy ezek
kivonatai közül pédául az aloe vera, az árnika, a bíbor
kasvirág, a bojtorjángyökér, a borsosmenta, a citromfű, a kamillavirág és illóolaj, a körömvirág, az orbáncfű, a vérehulló
fecskefű, a kerti borágó magolaj vagy a búzacsíraolaj említhető. A
gyógyhatású készítmények javallatai közt az alábbiakat találhatjuk: a sebek
gyógyulási folyamatainak elősegítése (hámosodás gyorsítása), keloidos
panaszok, a hegesedés mértékének csökkentése és heglazítás, bőrszárazság és
bőrviszketés mérséklése, atópiás és pelenka dermatitisz, psoriasis, enyhe
bőrgyulladások, rovarcsípések helyén kialakult gyulladások, faggyúmirigy
működészavara, akné, furunkulus, felfekvések, bőrhámsérülések, égési
sérülések (I. és II. fokú), herpes simplex, szemölcs, bőrgombásodás, haj- és
köröm töredezettség, hajhullás és hajnövekedési zavarok, ulcus cruris.
A VII. kiadású Szabványos
Vényminták Gyűjteményében található és
„bőrgyógyászati” kezelésre használható készítmények: a
kamillavirágzat (Chamomillae anthodium), a fagyott
testrészek kezelésére ajánlott fagybalzsam (Linimentum ad
pernionem) és fagykenőcs( Unguentum camphoratum ad pernionem), illetve
a viszketések mérséklésére használható hintőpor (Sparsorium contra
pruritum). A kozmetikumként vagy étrendkiegészítőként forgalomba
hozott, rendszeres fogyasztás/ használat mellett eredményesen alkalmazható és
szakirodalmi adatok alapján bizonyos mértékben hatásosnak elfogadható
termékek hatóanyagai között például esszenciális zsírsavakat (linolsav,
gamma-linolénsav) tartalmazó növényi olajok (ilyen például a
ligetszépemag-, a borágómag-, a kendermag-, a homoktövistermés- és mag-, az
olíva- vagy a lenmagolaj stb.), különféle illóolajok (ld. alább),
az aloe vera gél, az árnika- és
nadálygyökér-kivonat, valamint a kamilla és körömvirág kivonatai
találhatók.
Az illóolajok és a különféle
aromaterápiás készítmények alkalmazásának fontosabb területei: a bőr és
szőrtüsző gyulladásai, baktériumok és gombák okozta bőr- és
körömfertőzések, nehezen gyógyuló sebek, égések okozta bőrsérülések,
herpeszvírusok okozta bőrfertőzések, bőrfelszínes érbántalmak, cellulitis,
foltszerű kopaszodás és fejtetű. Az aromaterápiában gyakrabban használt
illóolajok (és ezek adott hatóanyagot nagyobb mennyiségben tartalmazó
kemotípusai) az alábbiak: ausztráliai teafa, boróka, cédrus, ciprus,
citrom, citromfű, fahéjfafajok, indiai citromfű, kakukkfűfajok, kamilla,
levendulafajok, mentafajok, szurokfűfajok, tömjén, olasz szalmagyopár vagy
immortele, orvosi zsálya, pálmarózsa, rozmaring, római kamilla és
szegfűszeg. Az alkalmazott illóolajok és összetevőik fontosabb
hatásaiként az alábbiak említhetők: baktériumok és gombák fejlődését gátló
és/ vagy a kórokozókat elölő, gyulladáscsökkentő, felületi vérellátást és
nyirokkeringést fokozó, hámosodást és a sebgyógyulási folyamatot előmozdító.
Dr. Babulka Péter
a szerző cikkei
(forrás: Gyógyszertári Practicum )
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése